Többször is írtam már arról, hogy mit jelenthet az HonestFood egy vállalatnak, hogyan kapcsolódik a termeléshez, a javak igazságosabb elosztásához, az állatok védelméhez stb., de kevés szó esett még arról, hogy mindez konkrétan hogyan kapcsolódik a fogyasztókhoz, miért is lehet ez érdekes nekik?
Meddig élünk? Hogyan élhetnénk tovább?
Az emberi egészség védelme az HonestFood egyik alappillére. Egy egészséges társadalom nemcsak kevesebbe kerül a társadalombiztosításnak, hanem boldogabb, produktívabb és nem utolsó sorban tovább él.
A születéskor várható átlagos élettartam a legtöbb fejlett-fejlődő országban folyamatosan emelkedik, amit természetesnek is veszünk. Elgondolkodtató azonban, hogy míg a jelenlegi EU tagországok átlagától a 70-es években kevesebb, mint két év volt Magyarország lemaradása a teljes lakosságot tekintve a születéskor várható átlagélettartam tekintetében, addig ez a különbség 1993-ra hat évre emelkedett, azóta pedig öt év alá is alig tud visszajönni a mutató. A 2021-es elmaradás mértéke az Eurostat adatai alapján 5,6 év.
Szülőhazámban, Olaszországban az átlagéletkor 83 év felett van. Sokat gondolkoztam azon, hogy azon túl, hogy jó minőségű élelmiszereket kínálunk, mint KOMETA mivel tudnánk hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar honfitársaim is tovább éljenek.
Nemrég végeztünk egy reprezentatív felmérést* a témában, amiből kiderült, hogy a magyarok is hosszú életre vágynak; a férfiak egyharmada legalább 91 éves kort is meg szeretné élni! Ez bizony nagyon messze van attól, amit a statisztikák jelenleg mutatnak.
Kevés mozgás és a táplálkozásban sincs tudatosság
A kutatásból kiderült, hogy a magyarok nagyobb része (72%) tisztában van azzal, hogy Magyarországon alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, mint az EU-ban, de az évek pontos számát csak tízből hárman tudták. És ugyan tisztában vannak vele, hogy mit kellene tenniük azért, hogy több egészségben eltöltött, aktív évet éljenek, elenyésző azok száma, akik ennek megfelelően cselekednének. A magyarok több mint fele (57%) még heti 3 órát sem mozog, a tudatos táplálkozás hiánya pedig még a mozgásnál is szomorúbb képet fest: csak minden 5. magyar gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik. Akik tudják magukról, hogy nem esznek egészségesen, azok (leginkább a nők) ezt főképp azzal indokolják, hogy a jó minőségű élelmiszer nagyon drága. Minden 10. magyar azzal hitegeti magát, hogy úgy fog sokáig élni, hogy ezért tennie sem kell különösebben. És kb. ugyanennyien pedig azt gondolják, hogy rossz géneket örököltek, és ezért felteszik a két kezüket, hogy ők nem tehetnek semmit a hosszú élet érdekében.
Ez a felmérés arra is kiváló volt, hogy lássuk, mely területeken hiányzik a tudás, hol kell segíteni az embereket abban, hogy jó döntéseket hozzanak a táplálkozásukkal, életvitelükkel kapcsolatban.
Hogyan tudnánk elérni, hogy azok, akik szeretnének sokáig élni, kicsit tudatosabban és aktívabban éljenek? Igyekeztem olyan szakembereket és közszereplőket megnyerni, akik hitelesen képviselik ezt az ügyet és képesek megszólítani sok embert. Az a célom, hogy kellő motivációt adjunk az embereknek, és ehhez Tóth Vera énekesnő és Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó kitűnő partnernek bizonyultak, Antal Emese dietetikus, szociológus pedig segített eloszlatni néhány hiedelmet, téves elképzelést. Egy sajtóbeszélgetésre hívtam őket, hogy kifejthessék gondolataikat a témában.
Tudatos vásárlás
Én is azt gondolom, amit a dietetikus elmondott: „Drágán is lehet egészségtelenül és olcsón is lehet egészségesen táplálkozni”.
Magyarországon az élelmiszerárak valóban drasztikusan emelkedtek az elmúlt időszakban, így különösen fontossá vált a tudatosság, ami azt jelenti, hogy tervezzük meg a menüt, írjunk bevásárlólistát, a rosszabb minőségű élelmiszereket hagyjuk el, csak annyit vegyünk, amennyit ténylegesen el is fogyasztunk, hiszen így elkerülhetjük azt, hogy a vásárolt és/vagy elkészített étel egy része a szemétben végezze.
És el is érkeztem az HonestFood szemlélet egy újabb nagyon fontos részéhez, az élelmiszerpazarlás témájához.
Élelmiszerpazarlás
Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek. Magyarországon évente 245 ezer tonna élelmiszer végzi a szemétben, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi élelmiszerárakkal számolva egy átlagos magyar állampolgár évente 35 ezer Ft értékű élelmiszert pazarol el.
A felmérésünk rákérdezett néhány az élelmiszerpazarlással kapcsolatos szokásra is. Az adatok ismét rávilágítanak arra, hogy nagyobb mértékű tudatosságra lenne szükség. A magyarok döntő többsége tudatos vásárlónak tartja magát, ennek ellenére honfitársaink 59%-a dob ki élelmiszert, ráadásul 23% kifejezetten sokat. A válaszadók legnagyobb részénél pékáru kerül leggyakrabban a szemetesbe, legkevésbé tartós élelmiszert, húst és húskészítményeket dobnak ki.
Hogyan tovább?
A munka egy részét elvégeztük, felmértük a jelenlegi állapotot, nagyjából látjuk, mit tudnak, mit hisznek most az emberek, és látjuk a feladatot is. Edukáció, folyamatos inspiráció és motiváció, melynek célja, hogy tudatos vásárlókat neveljünk. Olyanokat, akik a jó minőséget keresik, akik megnézik és értelmezik a termékek címkéit és akik tudják, hogy egy kiváló minőségű termék nem lehet túl olcsó, de túl drága sem. Valamint aktívan tesznek azért, hogy hosszú és egészséges életet élhessenek. Mert ez is az HonestFood!
*A kutatásról
A felmérés 994 fő megkérdezésével készült 2022 szeptemberében, amely reprezentatív a magyarországi 18-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.
