Állatjólét a gyakorlatban – Romantikus elképzelések helyett tudományos megközelítés

Mivel a szüleim alpesi pásztorok voltak, és szarvasmarhákat tartottak, így az állatok már egészen kisgyerekkorom óta közel állnak hozzám.  Én immár 28 éve élek Magyarországon, húsipari céget vezetek, a sertések tartása és a velük való munka az életem. Számomra az állatvédelem és állatjólét valós tartalommal bíró fogalmak, részei a mindennapjaimnak.

Tudom, hogy mit jelent tisztelni az állatot, hogy túl az alapvető igényein, azazhogy éhség, szomjúság, fájdalom, betegségek, szükségtelen kellemetlenségek, és hogy félelem nélkül éljen. Hogy elegendő élettere legyen, ne legyen se túl melege, de ne is fázzon, minél kevesebb stressz érje, még szállítás közben is. Hogy ha beteg, meg kell gyógyítanom, nehogy megfertőzze a társait, és nehogy elpusztuljon.  Folyamatosan figyelemmel kísérem a nemzetközi tudományos vizsgálatokat, amik mind arra irányulnak, hogy magasabb állatjóléti körülmények között tarthassuk az állatainkat.

Sajnos azonban azt vettem észre, hogy az emberek nagy része ugyan tisztában van az állatjólét alapfogalmaival, ugyanakkor téves, mondhatni romantikus elképzeléseik vannak az állatok érzelmeivel kapcsolatban, legyen az akár háziállat vagy haszonállat, és hogy a gyakorlatban miből áll az állatjólét, azt már kevesen tudják.

A KOMETA-nál idén tavasszal végeztünk egy felmérést; a Facebook követőinket kérdeztük ebben a témában és nagyon érdekes eredményeket kaptunk. Az, hogy szeretjük az állatokat, nem kétséges. Nem csak szeretjük, tiszteljük is őket, sőt, az emberek nagy része szerint ugyanúgy érző lények, mint az emberek. Én is azt vallom, hogy tisztelni kell az állatokat, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az érzések, amiket hozzájuk társítunk, egyáltalán nem biztos, hogy helytállóak. A megértésükhöz a tudományt is segítségül kell hívni, hiszen a tudományos vizsgálatok azok, amelyek le tudják követni az állatok egy-egy helyzetre adott valós reakcióját, és így utat tudnak mutatni az állattartóknak.

A NAK (a Nemzeti Agrárkamara) által készített kézikönyv, a Meat the facts II. az állatjóléttel foglalkozik. Ez a kiadvány a szakma, sőt a laikus érdeklődők számára is közérthetően járja körbe az állatjólét témakörét, és források feltüntetésével számos fontos tudományos kutatást, eredményt bemutat. Aki mélyebben szeretne elmélyülni a témában, annak jó szívvel ajánlom a NAK kiadványát, és az alábbiakban az alapfogalmak bemutatásával foglalkozom.

Állategészségügy és állatjólét

Az állatjólét alapfogalmainak bemutatásához visszakanyarodok az említett kutatásunkhoz. Szinte minden válaszadó visszamondta az Állategészségügyi Világszervezet meghatározását, azaz jól vizsgázott. Azzal tehát a válaszadók közül szinte mindenki egyetértett, hogy az állatjólét azt jelenti, hogy az állat egészséges, jól táplált, és nem érez fájdalmat, félelmet, szorongást. Majdnem mindenki egyetértett azzal is, hogy az állatjólét része, hogy megelőzzük a betegségeket és állatorvosi ellátást biztosítunk. Ugyanakkor ezzel ellentmond, hogy 84% szerint az az állatjólét, ha az állatok nem kapnak antibiotikumot. Felmerül bennem a kérdés, hogy ezek szerint az emberek többsége hagyna szenvedni egy beteg állatot ahelyett, hogy – szükség esetén – antibiotikummal meggyógyítaná?

Szerencsére a gazdák nagy része tisztában van azzal, hogy a betegségeket jobb megelőzni, ugyanakkor a megbetegedést mielőbb kezelni kell. Tudjuk azt is, hogy az az állat, amelyik nem érzi jól magát, vagy stresszes, megbetegedhet vagy akár agresszívan viselkedhet. A stressz minimalizálása nagyon fontos egy állattartó telepen, hiszen annak az állatnak lesz finom a húsa, amelyiket nem érte stressz, és végső soron ezeket az állatokat azért tarjuk, hogy mi, emberek a lehető legjobb minőségű, legfinomabb élelemhez juthassunk általuk. Az állatok viselkedését folyamatosan figyelnie kell tehát a gondozóiknak, éppen azért, hogy az állatok ne érezzék rosszul magukat, ne betegedjenek meg.

Szabad tartás jó, bezártság rossz?

A felméréshez visszakanyarodva: a résztvevők közel háromnegyede mondta azt, hogy az állatjólétet csak szabad tartású rendszerekben lehet fenntartani, sőt, tízből több mint 9-en gondolják úgy, hogy az állatjólét az, hogyha az állatokat nem zárjuk ólakba, ketrecekbe. Mindez szintén meglehetősen romantikus elképzelés, és ez esetben is a tudományt kell válaszul hívnunk.

Felteszem a kérdést: vajon tudják-e a szabad tartás mellett voksolók, hogy az ilyen tartás esetén fokozottabb a betegségek előfordulásának a kockázata, ami vezethet nagyobb elhulláshoz és néha negatív érzelmi állapothoz is?

Nem állítom, hogy a szabad tartás nem lehet jó, sőt, kis gazdaságok, családi vállalkozások esetén egy jól működő modell lehet, azonban ez a típusú gazdálkodás nem képes a teljes élelmiszerpiacot ellátni. A zárt tartás kérdéseit uniós jogszabályok szabályozzák. Mindkét tartási mód működhet rosszul is, de természetesen – amennyiben az állatjóléti előírásokat szem előtt tartjuk – jól is.

Kevesebb hús, jobb minőség

Állatvédők, környezetvédők gyakran és hangosan érvelnek a húsfogyasztás elhagyása mellett. Én természetesen ezt túlzónak érzem, de azzal egyetértek, hogy kevesebb húst kellene ennie az embereknek, viszont a mérsékeltebb mennyiségnek jobb minőségűnek kellene lennie.

Azaz, amikor húst veszünk, válasszunk minőségi terméket, nézzük meg, hogy honnan származik és tegyük fel a kérdést, hogy vajon hogyan, milyen körülmények között tartották vágás előtt az állatot?

Nagy örömmel olvastam, hogy a felmérésünkben részt vevők jelentős része hasznosnak tartaná, ha a termékek csomagolásán jelölnék, hogy az magas szintű állatjóléti normák betartásával készült és a többségnek olyannyira fontos ez a kérdés, hogy szívesen vásárolna olyan gyártótól, aki kiemelten kezeli az állatjólétet és az állatvédelmet.

Éppen ezért buzdítjuk az egész iparágat, hogy lépjünk fel egységesen, kezdeményezzünk egy ilyen típusú transzparenciát és fogyasztói edukációt is. Ez is része az HonestFood-nak, amit mi a KOMETA-nál képviselünk.

Edukáció

Büszke vagyok arra, hogy a húsipari vállalatok közül elsőként csatlakoztunk az Állatorvostudományi Egyetem által életre hívott Állatvédelmi Kódexhez 2022 márciusában. Ez a vállalás nem ró ránk plusz terheket, hiszen szinte mindent csinálunk magunktól is.

A legújabb állatjóléti, állatvédelmi, az állatok fájdalomérzetét és viselkedését érintő kutatásokat követjük, és keressük azokat a lehetőségeket, hogy a minimumkövetelményeket megfogalmazó állatvédelemi jogszabályoktól pozitív irányban eltérjünk.

Az aláírással ígéretet tettünk arra is, hogy szerepet vállalunk az edukációban, azaz megismertetjük, közelebb hozzuk az emberekhez az állatjóléttel kapcsolatos elvont fogalmakat, és tartalommal töltjük meg ezeket.

Éppen ezért készült például a sokat idézett kutatás is, hogy megnézzük, mit tudnak, mit gondolnak a fogyasztóink jelen esetben az állatjólétről, hogy lássuk, melyek azok a területek, ahol esetleg hiányos a tudásuk. És természetesen részben ez a blog is ezért készül, mert a tájékozottabb fogyasztó tudatosabb döntéseket hoz vásárláskor, és hosszú távon ezek a döntések befolyásolhatják pozitívan a saját egészségét, és hozzájárulnak a környezet védelméhez is.  Együtt kell, hogy haladjunk ezen az úton a fogyasztóinkkal. Mi, vállalatként a transzparens működéssel, önmagunknak a folyamatos kérdésfeltevésekkel, a környezetvédelmet és az emberi egészséget szem előtt tartó termék- és gyártási innovációkkal; a fogyasztók pedig azzal, hogy nem dőlnek be az akcióknak, és megnézik a termékeken lévő címkét, hogy ellenőrizzék pl. egy termék hústartalmát, és belegondolnak abba, hogy honnan származik, hol készült a termék, amit végül a kosarukba tesznek, azaz, hogy tudatosan vásárolnak.

HonestFood Kiáltvány

Az HonestFood a meglévő, hagyományos élelmiszer-termelési lánc újragondolását kezdeményezi annak